1 Wun du Melkisedek dé Salemémbu rekwa du takwana néma du reta dé anwarmbu rekwa Godna jémba yata dé déka pris dé re. Hanja Abraham ware nawulak néma duré xiyataka getéfaré wambula yindéka dé Melkisedek déré yambumbu xe déré hundi dé wa, God déré yikafre hurundéte. 2 Wandéka dé Abraham xiyandén néma duna jondu mune dé tamba yétina també nak Melkisedekéka hwe. Nani Melkisedekna xika sarékéta nani déka sémbutka nani xékélaki. Déka xina mo hundi angi dé: Yikafre sémbut male hurukwa néma du dé. Déka nak xi, Salemna néma du, wun xina mo hundi angi dé: Nakélak huru mawulina néma du dé. 3 Déka yafa ayiwa rehambambér. Nani déka mandékana xika xékélakihambame. Nani dé xakundén nukwaka akwi, hiyandén nukwaka akwi xékélakihambame. Dé Godna nyan rendéka maki dé pris re, atéfék nukwambu.

4 Wun duka mé saréké. Hanja nana mandéka Abraham néma du reta dé déka mamambu hérandén jondu mune tamba yétina natafa també Melkisedekéka hwe. Hwendén jondu yikafre jondu male dé. Hwendénka nani xékélaki. Melkisedek akwi néma du reta dé Abrahamré sarékéngwandé. 5 Melkisedek hérandén maki, Livaina mandéka akwi di prisna jémba yata di du takwambu di tamba yétina natafa també héra, Moses wandén hambuk hundimbu wandén maki. Wungi héraata di deka nyama bandimbu wungi héra, di akwi Abrahamna mandéka rendakaka. 6 Melkisedek dé Livaina mandékambu xakuhafi yata dé God wasékérékéndén hundi hura rendé du Abrahamémbu tamba yétina natafa també hérae dé Abrahamré hundi wa, God déré yikafre hurundéte.

7 Atéfék du takwa di ané jooka xékélaki. Néma du male di baka duré hundi wa, God diré yikafre hurundéte. Baka du néma duré wungi wahambandi. Wun jooka sarékéta nani xékélaki. Melkisedek néma du reta Abrahamré dé sarékéngwandé.

8 Némbuli nani Godka hwembeka també nani hiyatekwa priska hwe. Melkisedek di maki yingafwe. Nani Godna nyingaré xe nani xékélaki. Melkisedek némbuli akwi dé hiyahafi re.

9-10 Mé saréké. Hanja Abraham Melkisedekré xéndén nukwa Livai xakuhafi yata dé déka mandéka Abrahamna séfimbu dé re. Rendéka Abraham Melkisedekéka hwendéka Livai akwi dé natafa també Melkisedekéka hwe. Hweta dé hukémbu també hérandén du Livai dé tale wun també Melkisedekéka hwe.

11 Mé saréké. Hanja Israelna du takwa di Moses wandén hambuk hundi héra. Wun hundi dé Livaina du prisna jémba yandakaka dé wa. Di wun prisna jémba yandaka atéfék du takwa Godna makambu yikafre sémbut hurukwa du takwa rendat, métaka we dé God nak duré wa, dé huli pris xakundéte? Wu yingafwe. Livaina du di prisna jémba yata du takwa hurundan haraki sémbut yakwanyinjoka hurufatikéndaka dé God nak duré wa, dé prisna jémba yandéte, Melkisedek hanja yandén maki. Wun du dé Aron hanja rendén maki rehafi yandéka God déré dé wa, dé némafwi pris rendéte.

12 God nak hémna du yae tale rendé prisna hafwa hérandéte wanjoka dé tale nyo hambuk hundi hérekita dé huli hambuk hundi watandé. 13 Nani wun huli priska wata nani Livaina hémémbu xakundé duka wahambame. Dé nak hémémbu dé xaku. Hanja déka hémémbu rekwa du di prisna jémba yahambandi. 14 Ané hundi di hwiya hafwambu re. Nana Néma Du dé Judana hémémbu dé xaku. Hanja Moses hundi nawulak wahambandé, Judana hémémbu rekwa du prisna jémba yandate.

15 Ané hundi akwi hwiya hafwambu rendéka atéfék du takwa di xékélaki. Du nak xaakwa dé Melkisedek hanja rendén maki pris rendét, God dé huli hambuk hundi wa. 16 Hanja God Mosesré dé hambuk hundi wandéka Israelna du takwa xékéndaka di Livaina du prisna jémba ya. God Jisas Livaina hémémbu xakuhafi yandékaka sarékéhafi yata dé déré waséke, dé prisna jémba yandéte. God Jisasré hambuk hwendéka dé wungi re wungi re retandé. Retendékaka sarékéta God déré dé waséke, dé prisna jémba yandéte. 17 Wun jooka ané hundi Godna nyingambu dé re:

18 Krais wungi rendénka dé God Mosesré hanja wandén hambuk hundi dé yataka. Wun hambuk hundi du takwaré yikafre hurunjoka hurufatikéndénka sarékéta dé wun hundi yataka. 19 Nani xékélaki. Du takwa di Godna makambu yikafre sémbut hurukwa du takwa renjoka mawuli yata wun hambuk hundi xékéta di wandén maki hurufatikétandi. God wun hundi yatakataka dé huli hundi wa, nani huli mawuli hérae dé wali retembekaka haxémbete. Wun huli hundi yikafre male dé. Dé hanja wandén hundiré sarékéngwandé. Nani wun huli hundi xékéta God wali retembeka nukwaka haxéta nani Godka ye dé wali bulétame. 20 God wun huli hundi wanjoka dé déka ximbu wun huli hundi wasékéréké. 21 Hanja dé déka ximbu wahambandé, Livaina du prisna jémba yandate. God déka ximbu dé Jisasré hundi wasékérékéndéka du nak déka hundi angi dé hayi Godna nyingambu:

22 Nani God Jisasré wungi wandénka sarékéta nani xékélaki. Jisas pris retandé, wungi re wungi re. Wungi rendékaka sarékéta nani xékélaki, God huli hundimbu wasékérékéndén maki male hurutandé. Wun huli hundi dé Mosesré hanja wandén hambuk hundiré dé sarékéngwandé.

23 Ané jooka akwi mé saréké. Hanja rendé pris hiyandaka nak du deka hafwa hérae prisna jémba di ya. Yandaka séfélak du di prisna jémba ya. 24 Krais di maki yingafwe. Dé wungi re wungi re retandé. Dé prisna jémba yandéka nak du déka hafwa yamba hérakéndé. 25 Krais wungi re wungi re reta dé Godré wakwexéké, dé Kraiska jémba sarékéta Godka yinjoka mawuli yakwa du takwaré yikafre hurundéte. Dé wungi reta dé wunde du takwaré Satanéna tambambu hali hérandé, di God wali jémba rendate, wungi re wungi re.

26 Jisas dé atéfék prisna néma du dé. Dé hafu naniré yikafre hali hurundé. Wu mwi hundi dé. Dé God mawuli yandéka makimbu male dé huru. Dé yikafre sémbut male dé huru. Dé haraki sémbut nawulak huruhambandé. Dé haraki saraki sémbut hurukwa du takwaka afakémbu téta dé Godna getéfaré wara néma du dé re. 27 Hanja rendé prisna néma du di atéfék nukwa hamwi xiyae Godka hwe. Tale God hurundan haraki saraki sémbut yakwanyindéte, di déka hamwi xiyae hwe. Hwendat, God nak du takwa hurundan haraki saraki sémbut yakwanyindéte, di hamwi nawulak akwi xiyae Godka hwe. Jisas di maki yingafwe. Dé natafa nukwambu dé hafuré Godka dé hwe, God atéfék du takwa hurundan haraki saraki sémbut yakwanyindéte. Wu yak. Déka séfiré Godka wambula yamba hwekéndé. 28 Moses wandén hambuk hundi dé hambuk yahafi yakwa duré dé waséke, di atéfék prisna néma du rendate. Hukémbu dé God huli hundi dé wasékéréké. God déka ximbu wasékérékéndén hundi dé déka nyanré waséke, dé atéfék prisna néma du rendéte. Déka nyan dé yikafre sémbut huruta wungi re wungi re rekwa du dé.